Van, aki bizonytalan a népszavazáson teendőit illetően.
Javaslataim alant. (Hosszabb, kicsit)
Két kategória van: az érvényesség és az erdeményesség.
Érvényes a népszavazás, ha a választópolgárok (2016. augusztus 15-én: 8 263 198 fő) több mint fele ÉRVÉNYES szavazatot ad le. (Alaptörvény, 8. cikk)
Eredményes a népszavazás, ha érvényes és nincs szavazategyenlőség.
Alaptörvény 8. cikk: "Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."
Mi következik ebből?
Az érvénytelen szavazat ("menjetek ti a jó büdös..." piros filccel, vagy a be nem dobott lap) nem járul hozzá az érvényességi küszöb teljesítéséhez --> mindenki mehet szavazni csak vágja zsebre a lapot vagy írja rá az üzenetét.
Érdemes-e elmenni azért, hogy az eredményességi küszöböt emeljük? Az eredményességnek van fix alsó határa: a szavazásra jogoultak egynegyede (ma: 2 065 800) tegyük fel, hogy annyit a rezsim összehoz.
Megnehezítik-e a helyzetét az "igen"-ek? Csak akkor, ha több mint ugyanennyi van belőlük, ami valószinűtlen, tehát az eredményességi küszöb emelése végett nem érdemes elmenni.
Egyetértek tehát azzal, hogy ha valaki a helyi közösségétől fél és azért nem mer távolmaradni, mert a környezete ellenzékinek tekintené és ezért sújtaná, az menjen el, de ne adjon le érvényes szavazatot.
Ennek az az értelme, hogy az "igen" szavazattal közelebb hozná az érvényességet és ezzel a "nem"-ek érvényes, kötelező győzelmét. Ha sokkal több mint kétmillió ember akar "nem"-mel szavazni (mondjuk 3,5 millió), akkor egy bő félmillió jámbor "igen" éppen érvényessé (és a sok "nem" miatt: eredményessé) teszi a szavazást.
Mivel indokolható az, hogy az "igen" sem jó válasz, miért nem bölcs ebben a propagandaakcióban a kormányt érvényes szavazattal segíteni?
A feltett kérdés értelmetlen, tehát hitelesen és jogilag értelmezhetően nem megválaszolható. A "kötelező betelepítés" fogalmát sem az Európai Unió joga, sem a magyar jog nem ismeri, ezért nem tudni sem azt hogy, a "nem"-nek, sem azt, hogy az "igen" válasznak mi lenne a következménye.
A népszavazás tárgya nem tisztázott: a Kúria 2016 májusi végzése (a Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzés) a 2015 szeptemberi EU tanácsi határozatra vonatkoztatja, aminek a következtében 1294 menedékkérő ügyének elbírálását kellene vállalnunk, a kormány a még el sem fogadott jövöbeli szabályokra, amelyeknek a tartalma nem tisztázott. (Ha az 1294 ember ügyének elbírálását vállalnánk, azért 2,8 milliárd forint támogatást kapnánk az EU-tól, fejenként 6000 eurót).
Az álkérdés feltétele csak a valódi dilemmákra adandó válasz halogatására szolgál. A kormánynak egyrészt a hazai társadalmi gondokkal kellene foglalkoznia az egészségügytől a reménytelen helyzetbe került csoportok felkarolásáig, másrészt teljesítenie kellene az Európai Unióról szóló szerződés lojális együttműködésre vonatkozó 4 (3) cikkét és részt kellene vállalnia az unió közös erőfeszítéseiben az érkezők szűrése, a védelemre jogosultak védelme és a védelemre nem jogosultak visszaküldése terén. Magyarország nem tekinthet el attól sem, hogy a szír válság a legnagyobb terheket a szomszédos országok közül Libanonra, Jordániára és Törökországra rótta, ezért ha az EU legalább szimbolikus részt vállal az odakerült menekültek helyzetének javításából (akár anyagi hozzájárulással, akár az Európába áttelepítéssel), akkor Magyarországnak a jó hírneve és erkölcsi tartása megőrzése végett abban részt kell vállalnia.
Válasszon nyelvet