Gulyás Gergely hazudik.
"Amikor az ország belépett az Európai Unióba, nem adta át a bevándorláspolitikát közös hatáskörbe, hanem egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozik - hangsúlyozta." idézi a Magyar Hirlap a leendő frakcióvezetőt.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke így szól:
"79. cikk
(az EKSz. korábbi 63. cikkének 3. és 4. pontja)
(1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális
bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:
a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is,
b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is,..."
Ezt a cikket és a Lisszaboni szerződést megelőző verzióját is a magyar parlament ratifikálta, hatalmas többséggel (beleértve a FIDESZ-t) megszavazta.
Gulyás tehát hazudik.
Arra az esetre, ha kérdi valaki, mennyire büntethető Magyarország az áthelyezések megtagadása miatt (Amennyiben a kötelezettségszegési eljárás végetér és a jogsértést megállapítják, majd a Bizottság egy második perben a büntetés kiszabását kéri):
Görögországot a C-387/97 ügyben NAPI 20 000 euró büntetéssel (napi 6 millió forint, ma, azaz évi kétmilliárd) sújtották, mert egy településen nem tett eleget a hulladékkezelési szabályoknak.
A C-278/01 ügyben Spanyolországot évi 624 150 euro büntetéssel sújtották a fürdőterületek minden nem megfelelő vizű 1 %-a után, azaz százalékonként évi kétmilliárd forinttal.
Franciaországot az alulméretes halak piacra vitelének megengedéséért (és ezzel a halállomány kockáztatásáért) félévente fizetendő 57 761 250 euro (tizenötmilliárd forint) büntetéssel sújtották a C-64/88 ügy következtében. Ráadásul hozzzácsaptak egy húszmillió euros általány-büntetést is. Ezekben az ügyekben (talán a franciát részben kivéve) más állam nem szenvedett kárt, a jogsértés nem az ő terhükre történt, mint Magyarország jogsértése esetén.
Forrás: Financial Penalties for Member States who fail to
comply with Judgments of the European Court of
Justice: European Commission clarifies rules MEMO/05/482
Brussels, 14 December 2005
Az újabb számokról (elméleti limitek) ld.: Brüsszel, 2016.8.9.
C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok meghatározásához használt
Orbán Viktor szavai a kormány.hu-ról:
"A kvótadöntést felidézve Orbán Viktor kifejtette: a miniszterelnöki tanácsban vétózott, ám az Európai Bizottság az Európai Tanácsot kikerülve mégis elindított egy jogalkotási folyamatot, amelyben viszont Magyarország már nem tudott vétózni, és a közép-európaiak sem voltak elegen, hogy blokkolják a nyugatiakat."
1) Nincs "miniszterelnöki tanács" az EU-ban, így arra utalni: hazugság.
Van Állam- és kormányfők tanácsa. (Európai Tanács) Abban O.V. semmit nem vétózott meg, de nem is vétózhatott, mert a 120 000 menedékkérő áthelyezéséről szóló döntést nem abban hozták.
2) A kvótadöntést meghozó tanácsban nem kelet-nyugat megoszlás volt, mert pl. Lengyelország vagy a baltiak egyáltalán nem akarták megakadályozni a döntést, Finnország viszont tartózkodott.
3) Súlyosan félrevezető /bár technikailag igaz/ az állítás, amely szerint "az Európai Bizottság az Európai Tanácsot kikerülve mégis elindított egy jogalkotási folyamatot". Sem az úgynevezett jogalkotási eljárásokban (rendes és rendkívüli) sem a kvótadöntésre vezető, az Európai Unió működéséről szól szerződés 78 cikkének 3 bekezdése szerinti nem-jogalkotási eljárásban az Európai Tanácsnak nincs szerepe, nincsenek jogosítványai. Ezért megkerülni sem kell.
4) Viszont: a döntést a szuverén államok miniszterei hozták, köztük Pintér Sándor, s nem a Bizottság. Ha a döntés ellen szavazó törpe minoritás (4 állam a 26-ból) képviselői kellően ékesszólóak lettek volna, vagy legalább hihető érveik lettek volna, akkor a miniszterek tanácsában meggyőzhették volna kollégáikat. Nem sikerült, alulmaradtak, mert a nagyon nagy többség szerint nem volt igazuk. Most az Európai Unió Bírósága is ugyanígy foglalt állást.
Aki Soros tervről beszél: hazudik. A döntés a tagállamok közös döntése volt, amelyet megelőzően az Európai Parlamenttel (a nép képviselőivel) is konzultáltak, s az is támogatta.
