A Nyomtass te is! eheti kiadványába írtam egy rövid eligazítót. Itt egy pár szóval hosszabb, de még mindig rövid és közérthető változata.

Ki a migráns? 
Migráns-e a kecskeméti Mercedes gyárban dolgozó német mérnök? És az Egyesült Államokban szobafestésből élő érpataki festő, vagy a sarki kínai bolt tulajdonosának Magyarországon született gyermeke?

A migráns (vándor, nem pedig bevándorló!) szónak még a tudományban és a statisztikában is több jelentése van, de egyik sem esik egybe a kormánypropagandában használttal.

Aki nemzetközi határt átlépve külföldön tartózkodik: migráns, akár az EU-n belül vándorol akár azon kívülre utazik vagy harmadik országból érkezik. A rövid távú utazótól a külföldön tartózkodás hossza különbözteti meg: az ENSZ statisztikái csak azt tartják számon, aki legalább egy évig marad, illetve egy évig van távol a hazájától.

A KSH a nemzetközi vándorlást így határozza meg: „Az eredeti (szokásos) lakóhely szerinti ország olyan tartós elhagyása, amelynek célja egy más országban való lakóhely létesítése letelepedés vagy jövedelemszerző tevékenység végzése.”[1]

Az EU polgárok szabadságait nem élvező  külföldiek nem léphetnek be egyik EU  országba, így hazánkba sem engedély nélkül. A beutazáshoz közel 120 állam polgárainak eleve vízum kell, de a huzamosabb tartózkodáshoz (azaz a vízum vagy a vízummentesség lejártát követően) mindenkinek egyéni eljárásban kell tartózkodási engedélyt kérnie, kivéve az EU polgárait akiknek joga van maradni, de nekik is regisztrálniuk kell magukat a az idegenrendészeten. Letelepedési engedélyt pedig (néhány kivételtől eltekintve) legkorábban 3 év után, egyéni elbírálást követően kaphat a külföldi.

A migráns szó a statisztikákban azonban egyre inkább egy másik jelentést kap: nem az a kérdés, külföldi állampolgár-e a személy, hanem az, hogy az adott ország jelenlegi területén belül vagy kívül született. A fenti példában a mérnök és a szobafestő mindkét értelemben migráns, a kínai gyermek azonban csak a régi értelmezés (itt élő külföldi) szerint, de mivel Magyarországon született az újabb statisztikában nem lesz az. Magyarországon az Eurostat adatai szerint 161 ezer külföldi állampolgár élt 2018 január 1-jén, de a külföldön születettek száma ugyanaznap ennek több, mint háromszorosa,  536 ezer volt.

A kényszervándorok, azaz a menekülők is migrálnak, de reájuk más szabályok vonatkoznak, nekik nem kell útlevéllel, vízummal, pénzzel rendelkezniük ahhoz, hogy az üldöző orszából – akár több országon átutazva – elérkezzenek a menedéket nyújtó országba. Ezt mondja ki a menekültekre vontakozó, Magyarországon is a törvény erejével bíró 1951. évi Genfi egyezmény. Az a yazidi fiatal lány akit az ISIS fegyveresei megerőszakoltak Irakban, az szír doktor, akinek bátyját és egész családját a szomszéd házban megölte Asszad hordósbombája, az a kínai értelmiségi akit ismétlődően átnevelő táborba zárnak nyugatias nézetei vagy a facebook tiltott használata miatt: menekült. Ha visszatérne hazájába üldöztetés, megalázó vagy embertelen bánásmód fenyegetné.

Mindebből az következik, hogy ha megállítjuk a „bevándorlást”, akkor leállhat a Mercedes gyár, bezár a kínai,  nem épülnek tovább a mongol, ukrán és egyéb vendégmunkás kezek által emelt épületek, ellátatlanul maradnak betegek ezrei, s ha más oszágok követik a példánkat, akkor haza kell térnie több mint félmillió honfitársunknak - akik ott „bevándorlók” – és itt a munkanélküliek táborát növelnék, vagy a most alkalmazottakat szorítanák ki. Ha pedig – a kormány szándékos féreértelmezést követve –  a menekültekre húzzuk rá a bevándorló kifejezést és őket  nem engedjük hozzáférni a védelemhez, akkor embertelenek vagyunk.


[1] https://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=220&p_ot_id=200&p_obj_id=1852&p_session_id=19472095