Ha valamelyik kormánypárti figura egy javaslatra (pl. aszfaltozás, várólista rövidítés újabb eszköz beszerzése révén, alternatív színház finanszírozás) azt mondja, hogy arra nincs pénz kérdezzék meg, hogy miért volt fontosabb 310 millió forintot adni a nigériai Maidiguri Katolikus Egyházmegyének, ahelyett, hogy a szóbahozott célra szánták volna!
1809/2017. (XI. 8.) Korm. határozat
a nigériai Maiduguri Katolikus Egyházmegye oktatási és egészségügyi fejlesztéseinek támogatásáról
"[A kormány] .. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon a nigériai Maiduguri Katolikus Egyházmegye (Catholic Diocese of Maiduguri) mint kedvezményezett részére annak oktatási és egészségügyi fejlesztéseihez, azaz a St. Joseph’s Minor Seminary újjáépítéséhez, a Bishop O’Donell’s Memorial Secondary School megnyitásához, a St. Stephen College of Education létrehozásához és a Bishop Timothy Cotter Memorial Hospital felújításához való hozzájárulásként 310 000 000 forint összegű forrásnak a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 53. Üldözött keresztények segítésének feladatai alcím, 2. Intervenciós Támogatási Keret jogcímcsoport terhére történő biztosításáról."

"A harmadik országbeli hallgatók magyarországi tanulmányait ösztönzi a kormány által 2013-ban alapított Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram. A program céljai sokszínűek (Tempus Közalapítvány – Stipendium Hungaricum):  a magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének, minőségfejlesztésének segítése;  a magyar tudományos elit nemzetközi kapcsolatainak erősítése;  a versenyképes magyar felsőoktatás népszerűsítése;  a hazánkban végzett külföldi hallgatók segítségével Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatinak, piacra jutási lehetőségeinek fejlesztése; a magyar nyelv és kultúra népszerűsítése; a magyarországi fogadó város és régió gazdasági fejlődése. A 2017/18-as tanévre 15005-en jelentkeztek a Stipendium Hungaricum program keretében. Négy olyan ország is volt, ahonnan több mint 1000 fő jelentkezett: Pakisztán (1885 fő), Jordánia (1194 fő), Azerbajdzsán (1052 fő) és Szíria (1017 fő). A jelentkezők körében a legnépszerűbb a Debreceni Egyetem volt, melyet 2624-en jelöltek meg első helyen..."
Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA 2017. október 2.
KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI IGAZGATÓSÁG
KÉPVISELŐI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT, 
HARMADIK ORSZÁGBELI HALLGATÓK ÉS KUTATÓK
info hegyzet, 3. old.

A művészeti díja folytán járadékra jogosult barátaim egy része az MMA-t még bottal sem piszkálná meg, nemhogy kérelmet írna nekik.
​     Nekik javaslom a következőt: bízzanak meg egy ügyvédet (ha kell,szerzek), adjanak neki formális meghatalmazást , s onnan nekik egy sort sem kell írniuk, az MMA nevét szájukra nem kell venniük, csak a a művészeti elismerésről szóló okirat hiteles másolatát kell produkálniuk.
     A járadékot nem az MMA adja, az a mi közös pénzünk, amiből egy keveset így nem lopnak el más célra. Annak felvétele csöppet sem legitimálja az MMA-t, a fent leírt eljárás pedig az undor kifejezésének megfelelő módja

Rosszallom, hogy a tudatlan újságírók botránynak állítják be, ha egy önkormányzat vagy hivatal eleget tett a menekültekkel szembeni kötelezettségének. (Elismerte őket védelemre jogosultnak, programokat üzemeltetett integrációjuk érdekében.) 
A magát ellenzékinek tekintő írott és elektronikus sajtónak ezeket a ritka jelenségeket a jogtisztelet maradékaként, jó példaként kellene felmutatniuk.

"Orbán Viktor miniszterelnök személyesen mondott köszönetet az ellátásban résztvevő segélyszervezetek vezetőinek, és további segítségüket kérte. Nem sokkal később a kormány hivatalosan is felkérte a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy kapcsolódjon be az országon átvonuló migránsok százezres tömegének nyújtott humanitárius akcióba. Szeptemberben a máltai szervezethez már folyamatosan érkeztek a migráns családok megsegítésére felajánlott adományok, a hazai és külföldi támogatók egyaránt a máltai szervezet közvetítésével juttatták el segítségüket."
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat honlapja, 2018. január 22. A 2015. évi események felidézése
http://maltai.halation.hu/assets/uploads/files/b9cc0-eves-jelentes-2015-web.pdf​  

"Sok olyan országban, ahová a migránsok tartanak, széles körben elterjedt a nemzetbiztonság kockázatait vagy az újonnan érkezők fogadásának költségeit hangsúlyozó retorika, amely megveti az emberi méltóságot, noha ez Isten gyermekeként mindenkit megillet. Azok, akik a félelmet szítják a migránsokkal szemben, esetleg politikai okokból, ahelyett, hogy a békét építenék, az erőszak, a faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet magvait hintik el, és ez nagy aggodalommal tölti el mindazokat, akik a szívükön viselik minden ember védelmét." ..."Ahhoz, hogy az oltalmat kérőknek, menekülteknek, migránsoknak, az embercsempészek áldozatainak lehetőséget tudjunk kínálni, hogy megtalálják a békét, amit keresnek, olyan stratégiát kell követnünk, amely négy cselekvést von egybe: a befogadást, a védelmezést, a segítést és az integrációt."
A Szentatya, Ferenc pápa üzenete a béke 51. világnapjára
Közzétette a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.

Nagy Boldizsár menekültügyi írásai

A külföldiek kitiltásáról. Az EU és a bunker. Élet- és Irodalom, LXIV. évf. 14. szám, 2020. április 3, 5. old.

Letöltés PDF

Online olvasás

Gulyás Gergely és társai tudatosan hazudnak, amikor a következő szöveget javasolták országgyűlési határozatba foglalni:
"A magyar Országgyűlés elutasítja, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára. Bevándorlók állandó behozatala és kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját."
Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben a következő szerepel:
[a bevándorlást szabályozó 79. cikk] "nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy meghatározzák, harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként vállaljanak munkát."
Tehát: EU kvóták nem írhatóak elő a bevándorlás körében, olyat csak a tagállamok állapíthatnak meg, ahogyan Magyarország is minden évben meghatározza a kiadható munkavállalási engedélyek számát.
Az Európai Parlament támadott határozatának
- nincs köze a bevándorláshoz 
- nem jogszabály
- egyetlen egyszer sem említ bevándorlókat, nem szól az ő elosztásukról.
Ráadásul a dublini rendszer, amelynek Magyarország az EU-hoz csatlakozás óta részese, kötelező, felső határ nélküli elosztást ír elő, tehát az országgyűlési határozat-tervezet beterjesztői ennek kapcsán (is) hazudnak, amikor azt sugallják, ehhez Magyarország nem járult hozzá.
A beterjesztők elismerik, hogy "A Lisszaboni Szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a menekültügy közösségi ... hatáskör". Dublin a menekültügy része, az EP határozata a dublini rendelet átdolgozásáról szól. Az közösségi hatáskör. Aki mást mond: hazudik. Itt: elvetemülten.

Az EP határozat itt olvasható:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A8-2017-0345+0+DOC+PDF+V0//HU 

"In this article, we explain how and why the unprecedented militarization of the Mexico-U.S. border not only failed in its attempt to reduce undocumented migration but backfired by increasing the rate of undocumented population growth and turning what had been a circular flow of male workers going to three states into a settled population of families living in 50 states."
Massey, Douglas S., Jorge Durand, and Karen A. Pren. 2016. “Why Border Enforcement
Backfired.” American Journal of Sociology 121(5): 1557-1600.https://doi.org/10.1086/684200.

"[A] globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Nincs szilárd szerkezetük, de van kiterjedt hálózatuk. Gyorsak, erősek és brutálisak" mondta Orbán Viktor 2017 október 23-án a kormany.hu szerint.
 
Vajon az OTP-re gondolt, amelynek 63,93 %-a külföldi tulajdonban van és nyolc országban vásárolt fel bankokat, ahonnan több mint 200 milliárd forint eredményre tett szert 2016-ban, és Csányi Sándor nagyon büszke arra, hogy a "térségben velünk versenyző bankok közül a KBC-vel együtt a legerősebbek vagyunk" ? (Adatok, idézetek a az OTP közgyűlés 2017. április 12-i jegyzőkönyvéből és a honlapról).
Szegény OTP retteghet: le fog csapni rá a nemzeti hullám, jó ha nem államosítják hamarosan a spekuláns pénztőke eme fellegvárát

Marton Lászlónak a Magyar Művészeti Akadémián másfél éve elhangzott székfoglaló beszédéről tudósít maga az MMA:
"Összegzésképpen Marton László kifejezte hitét abban, hogy az elkövetkezendő időkben a magyar színház, - kőszínházak, és alternatívok együtt – visszanyeri társadalmi jelentőségét, és így 'a magyar színházművészet képes lesz az őt körülvevő világot igazul, árnyaltan, tehetségesen ábrázolni, és így megőrizni nemzeti identitását, értékeit és közvetíteni a világ felé. Így a színház az a művészeti ág marad, amelyben az értékes kultúrára vágyó polgár nem fog csalódni. Mert nem szabad, hogy csalódjon.'"
​
Gondolom a havi apanázs azóta is csordogál és az akadémia büszke a színházat igaz, őszinte és árnyalt valóságábrázolásra bíró tagjára

A Magyar Idők közöl egy képet "Gambiai migránsok várnak behajózásra. Folyamatosan fejlesztett módszerek" felirattal, egy "Európa Soros hálójában vergődik" című cikkben.
A Reuters fényképén valójában éppen Gambiába Líbiából visszatért személyek láthatóak, amint az az eredeti cikkből kiderül.

Azt remélhették Orbán választói, hogy majd osztogatnak. De, íme, fosztogatnak. Itt épp a Reuterst, hitelétől.

http://www.todayonline.com/world/169-gambia-migrants-return-after-libya-prison-ordeal​ 

2008-ban az egy főre jutó magyar GDP értéke euróban több volt, mint 2014-ben. 10782,2 v. 10 702,0 euro/fő. KSH adat.

Gulyás Gergely hazudik.
"Amikor az ország belépett az Európai Unióba, nem adta át a bevándorláspolitikát közös hatáskörbe, hanem egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozik - hangsúlyozta." idézi a Magyar Hirlap a leendő frakcióvezetőt. 
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke így szól: 
"79. cikk
(az EKSz. korábbi 63. cikkének 3. és 4. pontja)
(1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális 
bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:
a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is,
b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is,..."
Ezt a cikket és a Lisszaboni szerződést megelőző verzióját is a magyar parlament ratifikálta, hatalmas többséggel (beleértve a FIDESZ-t) megszavazta. 
Gulyás tehát hazudik.

Orbán Viktor szavai a kormány.hu-ról:

"A kvótadöntést felidézve Orbán Viktor kifejtette: a miniszterelnöki tanácsban vétózott, ám az Európai Bizottság az Európai Tanácsot kikerülve mégis elindított egy jogalkotási folyamatot, amelyben viszont Magyarország már nem tudott vétózni, és a közép-európaiak sem voltak elegen, hogy blokkolják a nyugatiakat."

1) Nincs "miniszterelnöki tanács" az EU-ban, így arra utalni: hazugság.
Van Állam- és kormányfők tanácsa. (Európai Tanács) Abban O.V. semmit nem vétózott meg, de nem is vétózhatott, mert a 120 000 menedékkérő áthelyezéséről szóló döntést nem abban hozták.
2) A kvótadöntést meghozó tanácsban nem kelet-nyugat megoszlás volt, mert pl. Lengyelország vagy a baltiak egyáltalán nem akarták megakadályozni a döntést, Finnország viszont tartózkodott.
3) Súlyosan félrevezető /bár technikailag igaz/ az állítás, amely szerint "az Európai Bizottság az Európai Tanácsot kikerülve mégis elindított egy jogalkotási folyamatot". Sem az úgynevezett jogalkotási eljárásokban (rendes és rendkívüli) sem a kvótadöntésre vezető, az Európai Unió működéséről szól szerződés 78 cikkének 3 bekezdése szerinti nem-jogalkotási eljárásban az Európai Tanácsnak nincs szerepe, nincsenek jogosítványai. Ezért megkerülni sem kell.
4) Viszont: a döntést a szuverén államok miniszterei hozták, köztük Pintér Sándor, s nem a Bizottság. Ha a döntés ellen szavazó törpe minoritás (4 állam a 26-ból) képviselői kellően ékesszólóak lettek volna, vagy legalább hihető érveik lettek volna, akkor a miniszterek tanácsában meggyőzhették volna kollégáikat. Nem sikerült, alulmaradtak, mert a nagyon nagy többség szerint nem volt igazuk. Most az Európai Unió Bírósága is ugyanígy foglalt állást.

Aki Soros tervről beszél: hazudik. A döntés a tagállamok közös döntése volt, amelyet megelőzően az Európai Parlamenttel (a nép képviselőivel) is konzultáltak, s az is támogatta. 

Arra az esetre, ha kérdi valaki, mennyire büntethető Magyarország az áthelyezések megtagadása miatt (Amennyiben a kötelezettségszegési eljárás végetér és a jogsértést megállapítják, majd a Bizottság egy második perben a büntetés kiszabását kéri):
Görögországot a C-387/97 ügyben NAPI 20 000 euró büntetéssel (napi 6 millió forint, ma, azaz évi kétmilliárd) sújtották, mert egy településen nem tett eleget a hulladékkezelési szabályoknak.
A C-278/01 ügyben Spanyolországot évi 624 150 euro büntetéssel sújtották a fürdőterületek minden nem megfelelő vizű 1 %-a után, azaz százalékonként évi kétmilliárd forinttal.
Franciaországot az alulméretes halak piacra vitelének megengedéséért (és ezzel a halállomány kockáztatásáért) félévente fizetendő 57 761 250 euro (tizenötmilliárd forint) büntetéssel sújtották a C-64/88 ügy következtében. Ráadásul hozzzácsaptak egy húszmillió euros általány-büntetést is. Ezekben az ügyekben (talán a franciát részben kivéve) más állam nem szenvedett kárt, a jogsértés nem az ő terhükre történt, mint Magyarország jogsértése esetén.
Forrás: Financial Penalties for Member States who fail to
comply with Judgments of the European Court of
Justice: European Commission clarifies rules MEMO/05/482
Brussels, 14 December 2005
Az újabb számokról (elméleti limitek) ld.: Brüsszel, 2016.8.9.
C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok meghatározásához használt

Sokat gondolkodom azon, nem Isten akarja-e, hogy a kormány már hagyja békén a CEU-t, ne alázza meg a menekülőket és ne vegzálja az emberi jogok védőit? Szerintem ő akarja. S van is erre éppen annyi bizonyítékom, amennyi a kormánynak arra, hogy mindezt Soros György akarja. Abban a kormánnyal egyetértünk, hogy Soros György nem Isten. Viszont jó lenne tudni, ők miért nem Isten művének látják a kötelezettségszegési eljárásokat? Mivel bizonyíték egyikre sincs, egyszerűbb lenne a Teremtőben és jó szándékaiban hinni, abban, hogy a gondolat és a lelkiismeret - így az oktatás - szabadsága Istennek tetsző, személyek és szervezetek meghurcolása istennek nem tetsző cselekedet, ezért hozta mozgásba híveit az ártó szándékok ellen

Ne higgyetek a hamis prófétáknak! Aki azt híreszteli, 2017. szeptember 26-án véget ér a menekülők áthelyezésének kötelezettsége, hazudik! (Bármi is a kormányzati rangja)
Íme a Bizottság hivatalos véleménye:
"A tagállamoknak nem szabad csökkenteniük erőfeszítéseiket, hiszen az áthelyezés jelenlegi üteme még mindig túl lassú az összes jogosult személy 2017 szeptemberéig történő áthelyezéséhez. Ugyanakkor a tagállamok jogi kötelezettségei ezt követően sem szűnnek meg; a tanácsi határozatok a 2017. szeptember 26-ig Görögország és Olaszország területére érkező személyekre vonatkoznak. Ezért a tagállamoknak ezt követően is minden jogosult kérelmező esetében észszerű időkereten belül le kell folytatniuk az áthelyezési eljárást."
Tehát a határidő csak arra vonatkozik, hogy az érintett személynek meg kell érkeznie addig. Gondolom, meg fog nőni a nyomás, s ha Törökország kicsit lazít, sokan jönnek majd Görögországba. mert az embercsempészek tudnak jogszabályt olvasni és értelmezni.

Pintér Sándor fellázadt kenyéradó gazdája és azok spin-doktorai ellen, egycsapásra ledöntötte az immár két éve épülő hazugsággyárat az illegális bevándorlókról, akiket meg kell állítani a határon, noha "Brüsszel" be akarja telepíteni őket.

P.S. nem utazik kicsiben, nem választóival találkozva mormogott valami kritikusat, nem.

Ország-világ tudomására hozta, hogy a "menekültek" európai szétosztása (ahogy ő és barátai mondják "átirányítása") mellett száll síkra. 

Azaz:

1) mégiscsak menekültek, akik Európába tartanak, nem illegális bevándorlók;
2) mégsem nemzeti feladat a megoldás keresése, hanem a teljes EU-t érintő, s mint tudjuk ezekben az ügyekben a Bizottság ("Brüsszel") tehet javaslatot;
3) nem az a cél, hogy kiszorítsuk az érkezőket, hanem az, hogy megállapodjunk arról, melyik oszág dönt az ügyükben, s ennek a megállapodásnak a fényében oda  -így Magyarországra - áthelyezzük (átirányítsuk) őket;
4) A döntés legyen kötelező, nem önkéntes.

Mi ez, ha nem 180 fokos fordulat az elmúlt két év magyarországi nyilatkozataihoz képest, honfitársaim, mi ez ha nem lázadás a jelenlegi kormány-állásponttal szemben?

Honnan tudom mindezt? A hírt, amelyből mindez kiolvasható a kormány tette közzé saját honlapján.

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/hirek/a-menekultek-atiranyitasarol-egyhanguan-kormanyfoi-szinten-dontson-az-eu 

A CEU senkié. Egy független alapban van egy összeg (trust fund) aminek a kamatai, a tandíjak és az elnyert kutatási támogatások finanszírozzák a létét. De, teszem hozzá, az ELTE sem az "államé" vagy a "FIDESZé", bár az előbbi - ha szűkmarkúan is - de finanszírozza. És a Pázmányról sem gondolom, hogy a pápáé.

Az ostornak látszó törvény. ÉS ,2017 április 13, 3. old.

Letöltés PDF

Online olvasás

"Az angolszász államokban ... nem kötelező eleme a felsőoktatási intézmény képzése folytatásának a független külső felsőoktatási akkreditációs ügynökség / szervezet általi programakkreditáció. A képzések folytatásának bizonyos elemeit vagy időszakos, jellemzően teljes belső intézményi audit keretében, vagy külső validáló
szervezet általi időszakos teljes intézményi audit keretében folytatják le.
Erre példa lehet a Central European University (CEU), amelynél a Middle States Commission on Higher Education követelményrendszere nagyon komplex, komoly feltételeket jelent, amelyeket a CEU-nak korábban is teljesítenie kellett és a jövőben is teljesítenie kell ahhoz, hogy akkreditált felsőoktatási intézmény lehessen az Amerikai Egyesült Államokban.
Ilyen elemek a Middle States Commission on Higher Education követelményrendszerében:
A karokra, tanszékekre – a személyi állományra – vonatkozó részletes követelmények többek között:
 az oktatási potenciál bizonyítása különböző módokon, ezáltal a kurzusok biztosítására és az egyéb akadémiai felelősség vállalására való alkalmasság;
 az oktatási programok állandóságának és stabilitásának erősítése érdekében elegendő létszámú teljes állású oktató alkalmazása az intézményben;
 valamennyi tantervnek legyen megfelelő méretű felelős kari testülete a tanterv céljának mérhető módon való elérésére;
 fokozathoz vezető képzések esetében valamennyi képzésben oktatónak a releváns területen tudományos fokozattal (doktorátussal) – vagy ha a szakvezető szerint más sztenderd szükséges az adott területen, akkor ezzel – kell rendelkeznie;
 legyen valamennyi oktatónak és kutatónak időszakonkénti rendszeres értékelése az intézmény által;
 legyen valamennyi oktatónak elegendő ideje – összhangban az oktatási és adminisztrációs feladataival és felelősségével – a szakterületén való felkészülésre, elmélyedésre, önálló tanulmányok készítésére és kutatások végzésére, részvételre az intézményirányításban és egyéb oktatói feladatok ellátására.
A tanterv és kiválóság tekintetében elvárások többek között:
 valamennyi tanterv és kurzus céljának világos, írásbeli meghatározása, a kurzusleírások világosan határozzák meg a tárgyát és a követelményeit valamennyi kurzusnak;
 valamennyi tanterv kurzusai esetében biztosítani kell elegendő óraszámot arra, hogy a hallgatók azt a minimális képzési idő alatt elsajátíthassák;
 szigorúan kontrollálnia kell az intézménynek a felvételt, hogy az egyes programokra a megfelelő előképzettségű hallgatók jussanak be;
 továbbá szigorú előírások vannak a kreditszámításra, a képzéstípusok képzési idejére, a valamely szakma gyakorlására jogosító képzések esetében a vonatkozó jogszabályokkal való
összhangra."
Ismétlem: az OH szerint ezeket a követelményeket "a CEU-nak korábban is teljesítenie kellett és a jövőben is teljesítenie kell"

3 oldalas interjú velem a  Magyar Narancs 2017. március 30-i (13.) számában. (Teczár Szilárd alkotása)
"A magyar jogalkotó stratégiája az, hogy kooperálni akar az embercsempészekkel" - benne  több mint egy mondat a zsarnokságról.

A kormány nagy lapítva, a 45/2017 (III.17) Korm. rendelettel lezárta a letelepedési kötvény programot. Március 31. után nem lehet ilyen alapon letelepedési engedély iránti kérelmet előterjeszteni.
A Parlament elé nem merték bevinni, a törvényből az egész rendszert nem vették ki. Ennek két oka lehet: 
- nem akarták ország-világ előtt vitatni az értelmetlenségét, s azt, rég be kellett volna fejezni. (El sem kellett volna kezdeni);
- csak altatják, s 2018 után egy tollvonással (kormányrendelettel) elővehetik.
Ezt hívják rendeleti kormányzásnak. Melyik rendszer sajátja a rendeleti kormányzás, na fiúk (lányok - bár ilyen a kormányban nincs), emlékeztek, mit tanítottunk erről?

Mit tudunk erről? 

De a kérdés lényege a következő: lehetne-e ennyi pénzből ugyanennyi pozitív hatást elérni sokkal kevesebb negatívval? Mindig az opportunity cost számít, az, hogy a válaszott cselekedet (beruházás, vétel) mit szorított ki, az elköltött pénz, a befektetett idő, figyelem mire mehetett volna. Bevallom, látatlanban úgy vélem, hogy ha ezt az ezermilliárdot az egészségügyra, kutatás-fejlesztésre, vagy az oktatásra fordítanánk, mi magyarok, akkor abból sokkal több hasznunk lenne közép és hosszú távon.

S nem véletlenül írom szövegeimbe a figyelmet. Nem csak pénzről van szó, hanem a közbeszéd és a közfigyelem tematizálásáról is. Az olimpiánál égetőbb kérdések sora a szíriai polgárháborútól a koszovói háborús bűmösök elítélése végett felállított speciáis bíróságig, az éghajlatváltozástól az orosz lopakodó IT háborúig - hogy a közismert hazai tályogokat meg se nevezzem - végtelen. Ezekre eddig is csak figyelem-morzsák jutottak, ha beindul az olimpia gőzhengere, annyi sem fog.

Ez ugye azt jelenti, hogy a kormány végképp elvetemült, mert semmi áron nem hajlandó pénzt a legégetőbb kérdésekre fordítani. Vagyis egyetértünk: az alávetettek sorsa közömbös a kormánynak, akár tervez olimpiát, akár nem.

Gondolom abban is egyetértünk, hogy a pénznek sok jó helye lenne egy olyan országban ahol a PhD-vel rendelkező, negyven éve egyetemen oktató, nemzetközileg elismert professzor havi netto fizetése nem éri el a hatszáz eurót, miközben pályatársai más EU államokban ennek öt-tízszeresét keresik.

Feltételezésed (a pénzt az olimpia meg-nem-rendezése esetén sem fordítanák a legégetőbb feladatokra) implikál egy kettős kérdést:
1) Akkor mire fordítanák, ha végülis mégsem rendeznének olimpiát:
2) Ha az egészségügyre, a kultúrára etc. eleve nem szánnak pénzt, akkor az olimpia költségeit miből "csippentenék le".

Az olimpia brutto költsége a Price Waterhouse megvalósíthatósági tanulmánya szerint ezerhetvennyolc milliárd forint, más szavakkal több mint EGYBILLIÓ forint. Ez két és félszerese a 2015. évben eszközölt összes állami berhuázásnak (414 784 illió forint, KSH adat), amiben benne van az EU pénz is, amit az olimpiára nem kapnánk, magyarul megfelele az állam kb. 6-10 évnyi beruházásra szánt pénzének.

Az olimpia ellen érvelni érzelmileg nem könnyű, mert megrendezése virtuális és valóságos gyarapodást ígér (sortlétesítményekben, infrastruktúrában) s valóban jelképe a nemzetközi együttműködésnek (békés versengésnek).
Tehát az olimpia üdvös dolog.
Ugyanakkor egy erkölcsi lény nem teheti meg, hogynem veszi számba tetteinek összes (nem csak kedvező) következményeit.
Az olimpiára fordított figyelem és anyagi javak fordíthatóak másra. A kérdés ezért az, a lehető legjobban sáfárkodunk-e ezekkel a javakkal és figyelemmel, ha az olimpia rendezésére szánjuk. Nem.
Tehát a 2024. évi magyarországi olimpia rendezése ellen felemelt szó nem az olimpia gondolata, gyakorlata ellen érvel, hanem a hatékonyság mellett, a saját értékeinket tükröző sorrend mellett: a szegénység enyhítése, a magyar egészségügy rendbetétele, a magas kultúra támogatása, az infrastruktúra kiépítése a Budapesttől távoli vidékeken követelőb szükség, mint az olimpia megrendezése.
Aki magyarországi olimpiát akar jelen körülményeink között, elvonva ezzel a pénzt a fontosabb céloktól az e célok jelentőségét tagadja, azt vonja kétségbe, hogy a szegények, a betegek, a perifériára szorultak többet érdemelnek. Az szívtelen, könyörtelen, nem keresztény, nem hazafi, mert nem érdekli a megnyomorítottak, a népe sorsa

A Magyar Idők online verziójának olvasása mindig szívmelengető, mert anélkül visz az ötvenes évekbe, hogy rögtön jönne is a fekete autó. De - közvetlen veszély nélkül - hallhatjuk, amint a szovjet-orosz tanácsadó beszél.
Most pl. ezt adta a derék talpas, Haraszti Gyula szájába:
"Orbán Viktor kormánya, ... Utat mutatott például az IMF-nek, megszüntetve Magyarország teljes kiszolgáltatottságát,.."
Majd ha Gyulát, a lelkest valaki megtanítja magyarul, akkor képes lesz az "utat mutat" és az "ajtót mutat" különbségének felismerésére. S akkor a júdáspénz és a fizetés eltérő mivoltáról (nehéz szó, na, könnyítek: természetéről) is tudomást szerez