(Facebook falára kitettem).
Péter!
"Ugyanakkor politikai legitimációs szempontból nagyon fontos. Október 2-a arról szól, hogy az unió hivatalnokai vajon bármelyik elképzelésüket lenyomhatják-e egy nemzeti kormány torkán, vagy sem." -mondod.
Pontosan tudod, hogy az unió hivatalnokai magyarok, horvátok etc. sokan közülük a kormányuk által szekondáltak, azaz otthonról kapják a fizetésüket.
Azt is tudod, hogy "Brüsszel", vagyis a Bizottság és apparátusa - amely a tagállamok polgáraiból áll - semmiről nem dönt érdemben, legfeljebb technikai végrehajtási intézkedéseket fogad el, a rendes jogalkotási eljárásban meghozott döntések gyakorlatba átültetésére.
Azt is tudod, hogy az EU döntéseit menekültügyben Pintér Sándor és minisztertársai és Deutsch Tamás és képviselőtársai hozzák, együtt, egyetértésben, azaz a Tanács és a Parlament, mint intézmények egyet kell hogy értsenek, anélkül nincs döntés.
Mint egykori szabad demokrata azt is tudod, hogy a demokráciában egy szavazásnál alulmarad a kisebbség, de ez nem ok arra, hogy a döntést ne hajtsa végre. Mihelyst ilyenre készül, halálos veszedelmet jelent a demokráciára, hiszen egyeduralomra tör. ("Vagy érvényesül az akaratom vagy nincs végrehajtható döntés").
Azt is tudod, hogy a "szuverén államok közössége" és az egyesült államok között számtalan átmenet van. Amikor Magyarország netto 12 ezer milliárd forintot elfogad a gazdagabb EU államoktól 2014 és 2020 között, fejlesztési pénzként, akkor az ottani adófizetők (személyek és vállalatok) jövedelmét veszi át, épp úgy mint egy államon belüli redisztribúcióban. Ez szuverén államok egyszerű együttműködésében nem elképzelhető, csak akkor ha a közös érdek (a régiók közel azonos fejlettsége) a nemzeti érdek (fejlesszük a hazát ahol csak tudjuk, ne törődjünk a határon kívüli világgal!) elé helyeződik.
Minden olyan lépés, amely az unió legitimitását kétségbe vonja nyomorba akarja taszítani Magyarországot.
Ha pedig a néphez lehet fellebbezni az unió ellenében, akkor ezzel a demagógiával egy perc alatt meg lehet szavaztatni a fejlett nyugattal, hogy hagyja már Magyarország, az édes Erdély és Románia többi része, plusz a többi általunk, a szűrös mátyások (ás a rákosi mátyások) által lepusztított vidék fejlesztését a francba.
A 2016 otóber 20-21-én tartott állam- és kormányfői csúcs migrációra vonatkozó dontésében Orbán kapott egy lábjegyzetet, amely emlékeztet arra, hogy tavaly pert indított egy tavalyi döntéssel szemben. Egyébként lemosták. Íme az állam- és kormányfők tegnapi következtetései. Hivatalos szöveg. Simán megerősíti a szolidarítási törekvéseket. S jól teszi.
"Megoldás keresése az átfogó stratégia további elemeire
8. Az Európai Tanács felszólítja:
...
• a tagállamokat, hogy fokozzák azokat az erőfeszítéseiket, amelyek az áthelyezések – különösen a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezése –, továbbá a meglévő áttelepítési programok felgyorsítására irányulnak //Itt a lábjegyzet: Ez nem érinti Magyarországnak és Szlovákiának az (EU) 2015/1601 tanácsi határozattal kapcsolatban indított bírósági eljárásban képviselt álláspontját, és Lengyelország álláspontját sem, amely az eljárásba a felpereseket támogató félként avatkozott be.//
...
9. Az Európai Tanács továbbá a közös európai menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatos munka folytatását kéri, beleértve azt is, hogy a jövőben miként alkalmazzuk a felelősségvállalás és a szolidaritás elvét. Az Európai Tanács decemberben visszatér erre a kérdésre."
Forrás: http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/10/20-european-council-conclusions-migration/
Na, spin doktorok, lehet kezdeni az átfestést győzelmi színekre. De aki látta az eredetit, az nem fog hinni a szemének.
A Visegrádi államok korányfői 2016. szeptember 19-én nyilatkozatot adtak ki, amelyben a "Roadmap to Schengen" c. bizottsági közlemény (A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv, COM(2016) 120 final) "teljes és mielőbbi" végrehajtására hívnak fel. Az a közlemény a 9. oldal 3. francia bekezdésében ezt tartalmazza:
"Az elfogadott áthelyezési mechanizmus a legnagyobb nyomásnak kitett tagállamok terheinek enyhítésére és a migrációkezelés rendjének visszaállítására szolgáló alapvető eszköz, amely Görögország esetében a humanitárius segítségnyújtás eszközévé is vált. A tagállamoknak a kérelmek gyorsabb feldolgozása révén fokozniuk kell az áthelyezés ütemét..."
Van kérdés, elvtársak? Nincs kérdés, elvtársak.
Mielőtt buzgón alkotmányozni kezdenének a kósa lajosok olvassák el a Melloni ügyet.:
A C 399/11. sz. ügy (Stefano Melloni és a Ministerio Fiscal
között folyamatban lévő eljárásban) meghozott előzetes döntéshozatali kérelemre válaszoló ítélet, Európai Unió Bírósága, 2013. február 26.
"59 Az állandó ítélkezési gyakorlatból ugyanis az következik, hogy az uniós jog elsőbbségének elve értelmében, amely az uniós jogrend lényeges jellemzője ..., az, hogy egy tagállam nemzeti jogi
– akár alkotmányi szintű – rendelkezésekre hivatkozik, nem befolyásolhatja az uniós jog által ezen tagállam területére kifejtett hatást."
Más szavakkal: akármit beírathatnak az Alaptörvénybe attól még a menekültek áthelyezésére vonatkozó EU szabályt alkalmazni kell.
Halálra pofozhatják a szart, de nem lesz kürtőskalács belőle, se erdélyi, se alföldi.
Orbán Balázzsal a kormány által alapított Migrációkutató Intézet igazgatójával vetjük össze nézeteinket az érkező üzenetekről. REGISZTRÁLNI KELL, még 62 hely van, ma, szeptember 19-én
http://www.kutatokejszakaja.hu/2016/esemenynaptar/esemeny.php?id=3659&menu_id=4
Ezek a szabotőrök vérszemet kaptak, látják, hogy bármilyen arcátlanul gátolják a kormány törekvéseit, hajuk szála sem görbül.
Most - épp a nemzeti ünnepre! - azt találták ki, hogy a legmagasabb magyar kitüntetések egyikét (több fokkal a lovagkereszt fölöttit!) két migránsnak, vagy ahogyan kenyéradójuk nevezi: bevándorlónak adatják Áder Jánossal.
Így is lett: Makkai Ádám és Marton Éva lettek a kitüntetettek
"Csak a szégyen jár(t) vele" - mondtuk egykor, (szocializmus alatt, után) mikor kitüntetésünket, amellyel nem járt kibélelt boríték, átvettük. Nem volt ez másképp, mikor a Lovagkeresztet kaptam.
Azt álmomban sem gondoltam, hogy a játékos-önkritikus szavak keserű epévé válnak.
Ha nem adom vissza azért teszem, mert Radnóti Sándorra hallgatok: nem ezektől a nácibabusgatóktól kaptam, nekik nem adom.
"Elviszem magammal", a szabadság egyik kis szigetére.
De, egyetértek azokkal akik tiltakozásképpen visszaadják, Annak is van értelme. Nem egymegoldásos a feladat
Kovács László Imre az eredmény megállapíthatatlanságához fűződő blogbejegyzésemhez az alábbi kommentet fűzte:
"Úgy gondolom, hogy a kérdés megítélésekor nem lehet csak az Alaptörvény szövegéből kiindulni. Azt pontosan tudjuk, hogy hányan szerepelnek a központi névjegyzékben. 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról: "78. § A népszavazás eredményének megállapítása során az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésében foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgároknak a számát kell figyelembe venni." A központi névjegyzékbe kerülés feltétele a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező (határontúli) állampolgárok esetében a regisztráció. Ezt pedig az országgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza."
Van, aki bizonytalan a népszavazáson teendőit illetően.
Javaslataim alant. (Hosszabb, kicsit)
Két kategória van: az érvényesség és az erdeményesség.
Érvényes a népszavazás, ha a választópolgárok (2016. augusztus 15-én: 8 263 198 fő) több mint fele ÉRVÉNYES szavazatot ad le. (Alaptörvény, 8. cikk)
Eredményes a népszavazás, ha érvényes és nincs szavazategyenlőség.
Alaptörvény 8. cikk: "Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."
Mi következik ebből?
Az érvénytelen szavazat ("menjetek ti a jó büdös..." piros filccel, vagy a be nem dobott lap) nem járul hozzá az érvényességi küszöb teljesítéséhez --> mindenki mehet szavazni csak vágja zsebre a lapot vagy írja rá az üzenetét.
Érdemes-e elmenni azért, hogy az eredményességi küszöböt emeljük? Az eredményességnek van fix alsó határa: a szavazásra jogoultak egynegyede (ma: 2 065 800) tegyük fel, hogy annyit a rezsim összehoz.
Megnehezítik-e a helyzetét az "igen"-ek? Csak akkor, ha több mint ugyanennyi van belőlük, ami valószinűtlen, tehát az eredményességi küszöb emelése végett nem érdemes elmenni.
Egyetértek tehát azzal, hogy ha valaki a helyi közösségétől fél és azért nem mer távolmaradni, mert a környezete ellenzékinek tekintené és ezért sújtaná, az menjen el, de ne adjon le érvényes szavazatot.
Ennek az az értelme, hogy az "igen" szavazattal közelebb hozná az érvényességet és ezzel a "nem"-ek érvényes, kötelező győzelmét. Ha sokkal több mint kétmillió ember akar "nem"-mel szavazni (mondjuk 3,5 millió), akkor egy bő félmillió jámbor "igen" éppen érvényessé (és a sok "nem" miatt: eredményessé) teszi a szavazást.
Mivel indokolható az, hogy az "igen" sem jó válasz, miért nem bölcs ebben a propagandaakcióban a kormányt érvényes szavazattal segíteni?
A feltett kérdés értelmetlen, tehát hitelesen és jogilag értelmezhetően nem megválaszolható. A "kötelező betelepítés" fogalmát sem az Európai Unió joga, sem a magyar jog nem ismeri, ezért nem tudni sem azt hogy, a "nem"-nek, sem azt, hogy az "igen" válasznak mi lenne a következménye.
A népszavazás tárgya nem tisztázott: a Kúria 2016 májusi végzése (a Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzés) a 2015 szeptemberi EU tanácsi határozatra vonatkoztatja, aminek a következtében 1294 menedékkérő ügyének elbírálását kellene vállalnunk, a kormány a még el sem fogadott jövöbeli szabályokra, amelyeknek a tartalma nem tisztázott. (Ha az 1294 ember ügyének elbírálását vállalnánk, azért 2,8 milliárd forint támogatást kapnánk az EU-tól, fejenként 6000 eurót).
Az álkérdés feltétele csak a valódi dilemmákra adandó válasz halogatására szolgál. A kormánynak egyrészt a hazai társadalmi gondokkal kellene foglalkoznia az egészségügytől a reménytelen helyzetbe került csoportok felkarolásáig, másrészt teljesítenie kellene az Európai Unióról szóló szerződés lojális együttműködésre vonatkozó 4 (3) cikkét és részt kellene vállalnia az unió közös erőfeszítéseiben az érkezők szűrése, a védelemre jogosultak védelme és a védelemre nem jogosultak visszaküldése terén. Magyarország nem tekinthet el attól sem, hogy a szír válság a legnagyobb terheket a szomszédos országok közül Libanonra, Jordániára és Törökországra rótta, ezért ha az EU legalább szimbolikus részt vállal az odakerült menekültek helyzetének javításából (akár anyagi hozzájárulással, akár az Európába áttelepítéssel), akkor Magyarországnak a jó hírneve és erkölcsi tartása megőrzése végett abban részt kell vállalnia.
A kormány a tőle megszokott éleslátással 2016. március 31-én biztonságos származási országnak nyilvánította Törökországot, vagyis olyannak, ahonnan nincs ok menekülni. (Ld. a 63/2016. (III. 31.) Korm. rendeletet amely Törökországot beiktatta a biztonságos származási országok (nemkülönben a biztonságos harmadik államok) listájába /191/2015. (VII. 21.) Korm. rend/)
Gondolom ideje van az eredeti állapot visszaállításának!
A szabotőrők egyre nyíltabban támadják a kormányt, éppen a saját honlapján.
Az alanti kép azt mutatja, hogyan bizonyítják azt, hogy Bakondi gátlástalanul hazudik
Ha van annak a közösségnek erkölcsi parancsa, amelyhez tartozunk, azt követni kell. A korábban, másoktól kapott kitüntetés átadása a jelenleg a hatalmukkal visszaélőknek nem ilyen, mert az semmiképp sem állítható, hogy az a sokszáz ember, akit ezzel kitüntettek, erkölcsileg köteles lenne most lemondani a lovagkeresztről (vagy bármely kormánykitüntetésről), aminek egykor talán még örült is, mert valódi érdemei őszinte és kompetens elismerésének tekintette.
A itltakozás, a kesztyű (a kereszt) pofájukba vágása politikai gesztus, a politikai aktivitás (harc) megengedett és elismerésre méltó formája, függetlenül attól, kitehető-e hatékonysági vizsgálatnak. Attól óvakodnunk kellene, hogy a nyilvános politikai tiltakozástól ódzkodókat erkölcsileg marasztaljuk el. A kitüntetésről lemondás politikai, erkölcsileg helyes gesztus, de nem morális kötelezettség - szerintem
(English comes below)
Tekintsük úgy, hogy Anglia (s ha akar: Wales és Észak-Írország) kiválik Nagy-Britanniából, amely a "Skócia" nevet veszi fel, épp úgy mint ahogy a "Szovjetunió" "Oroszországra" keresztelte át magát. A skótok folytassák Nagy-Britannia EU tagságát és az angolok (valamint a walesiek és az észak-írek) Edinburghal tárgyaljanak az elszakadás feltételeiről. Ha Wales és Észak-Írország is inkább az EU-ban maradna, akkor ők hárman tárgyaljanak az Egyesült Királyságból kiváló Angliával.
I have a simple solution for the Brexit:
Let us consider that England and if they so wish Wales and Northern Ireland separate (secede) from Great Britain (the UK). The UK is renamed "Scotland" just like the Soviet Union was renamed "Russia" and continues its EU membership. England (and if they so decide: Wales and Northern Ireland) negotiate with Edinburgh about the secession. If Wales and Northern Ireland prefer to stay in the EU then those three should negotiate with England about her secession from the United Kingdom.
"[A]z Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be" jelenti az Index a mai Magyar Közlönyre hivatkozva. Gondolom az iratait és felhalmozott tudását a József Nádor téren a feltárt sírokba temetik, nyugodjanak most azok néhány évszázadig.
Talán még az Értelmező Szótárból kellene töröltetni a csahos akadémikusokkal a "környezetvédelem" és a "természetvédelem" szavakat, mint Magyarországon immár amúgyis értelmezhetetleneket.
2011 és 2016 között 20 ezer milliárdról 27 ezer milliárd forintra (az, ugye 27 billió!) nőtt a központi alrendszer adósságállománya. Időközben valamelyest csökkent a devizában fennálló adósság (10 ezer milliárd forintnyiról 7,6 ezer milliárd forintnyira) így az Orbán kormány mindösszesen 5 ezer milliárd forinttal növelte a kormányzati eladósodást!
Most már nyilvánvaló: szabotőrök dolgoznak a kormany.hu szerkesztőségében. Olyan mondatokat adnak Trócsányi igazságügyi miniszter szájába, amely mondatok teljes tájékozatlanságról és a debilitáshoz közelítő szellemi képességekről hoznak hírt.
Ez szerepel ugyanis a honlapon:
"Trócsányi László igazságügyi miniszter hangsúlyozta, nagyon fontos a jogszabályok betartása és betartatása. A dublini egyezmény előírásainak sok ország nem tett eleget, emiatt Magyarországon több mint 190 ezer ember regisztrációját kellett elvégezni. A jogszabályoknak hatékonyaknak is kell lenniük: a kötelező kvótáról hozott tavaly szeptemberi európai tanácsi határozatban rögzített 160 ezerből eddig 1145 ember áttelepítése történt meg - mondta. A miniszter kifejtette, nemzeti szinten ugyanakkor hatékony és eredményes jogszabályok születnek, példaként említette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére hozott magyar intézkedéseket, amelyek példáját más európai országok is követték."
Elemezzünk:
"fontos a jogszabályok betartása és betartatása"
a) orbitális közhely
b) finom önirónia és önbírálat annak fényében, hogy tavaly mintegy 240 000 ember kapcsán Magyarország az összes vonatkozó EU szabályt megszegte, és a UNHCR tegnapi jelentése értelmében a déli határnál mindennap újra megsérti.
" A dublini egyezmény előírásainak sok ország nem tett eleget, emiatt Magyarországon több mint 190 ezer ember regisztrációját kellett elvégezni."
a) Nincs dublini egyezmény. 2003 óta nincs. Ezt még a miniszter nem tudja. Vagy a szabotőrök direkt lejáratják, sík tudatlannak állítva be (ha ő valójában rendeletet mondott, ahogy kellett volna, de orvul kicserélték a szavait). Magyarország egyébként annak az egyezmények - amíg hatályban volt - sem volt részese, soha.
b) Sok ország mulasztása miatt kellett volna Magyarországnak regisztrálnia? A nem EU tagállamokat nyilván semelyik EU szabály nem kötelezi, tehát csak Görögország jöhet szóba. Az nem sok. S ha ott regisztrálták (volna) a kérelmezőket, Magyarországon akkor is (újra) regisztrálni kellett volna, ahogyan a Magyarországon áthaladt 410 000 embert is még egyszer regisztrálták későbbi célpontjukon, akár regisztrálták őket a magyar hatóságok, akár csak szó nélkül átszállították. Nincs ok-okozati viszony, nincs "emiatt".
" a kötelező kvótáról hozott tavaly szeptemberi európai tanácsi határozatban rögzített 160 ezerből eddig 1145 ember áttelepítése történt meg"
Magasságos Egek!
a) Nincs ilyen határozat! Az Európai Tanács (az állam - és kormányfők tanácsa) semmilyen kötelező határozatot nem hozott, főleg nem 160 000 ember áthelyezéséről.
b) Nincs szó áttelepítésről. Az áttelepítés (resettlement) az EU-n kivűlről beutaztatást jelent, olyanokét, akikről már tudjuk, hogy nemzetközi védelemre szorulnak.
c) Tavaly szeptemberben két döntés született a Miniszterek Tanácsában: egy szeptember 15-én, 40 000 ember önkéntes áthelyezéséről és egy szeptember 22-én 120 000 ember kötelező áthelyezéséről
"A miniszter kifejtette, nemzeti szinten ugyanakkor hatékony és eredményes jogszabályok születnek, példaként említette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére hozott magyar intézkedéseket..."
a) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére hozott magyar intézkedések nem léteznek, viszont a válsághelyzet fenntartása 2015 október közepe óta törvénysértő a magyar jog szerint.
Szóval: TEK, Alkotmányvédők, koronaőrök, józanok: leplezzétek le a szabotőröket, mert az nem lehet, hogy a miniszter és a stábja ennyire inkompetens! (Vagy lehet?!)
Mit jelent a "betelepítés"? Szinte hallom, ahogy szűkölnek, mikor ezeket a sorokat leírják, aláírják a Kúrián:
"A feltett [népszavazási] kérdésben érintett helyzet szabályozását a magyar jog nem tartalmazza, kizárólag közvetett, a menekültjoggal, illetve a harmadik országból származó állampolgárok tartózkodásával kapcsolatos belső és uniós jogi rendelkezések merülhetnek fel közvetett szabályozásként. A „b e t e l e p í- t é s” fogalma az O r s z á g g y ű l é s h a t á s k ö r e szempontjából ú j, és ezáltal t a r t a l o m - m e g h a t á r o z á s t igénylő szabályozási tárgykörnek minősülhet.
...
A Kúria álláspontja szerint a b e t e l e p í t é s kifejezés olyannak tekinthető, amely k e l l ő k é p p e n p o n t o s a n határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintett személyi kör huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor.
...
A m a g y a r, illetve a n e m z e t k ö z i j o g a „betelepítés” kifejezés tartalmát n e m í r j a l e, új társadalmi jelenséghez kapcsolódó fogalomról van szó, melynek j o g i m e g h a t á r o - z á s a elsősorban az arra vonatkozó u n i ó s és n e m z e t i szabályozás irányától függ. A n é p s z a v a z á s s z e m p o n t j á b ó l „betelepítés” kifejezés ugyanakkor é r t e l m e z h e t ő t a r t a l m a t jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén."
Következő kérdés, amelynek a megválaszolására a Kúria felkészülhetne ez: "mit jelent a 'talpnyaló, szakmáját eláruló, gerinctelen lakáj' kifejezés egy népszavazás vagy egy népfelkelés szempontjából"?
Hazudnak.
A menedékjogi törvény szerint a tömeges bevándorlás okozta válasághelyzet az érkezők számától függetlenül akkor hirdethető ki, ha "olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el."
Ilyen helyzet nincs ma Magyarországon, hiszen a szöveg egyértelműen "valamely település"-ről, azaz konkrét faluról vagy városról beszél, amelyet adott körülmény "közvetlenül" veszélyeztet.
A kormány 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelete mégis erre hivatkozik, mint az elrendelés alapjára.
A kormány hazudik. Rendeletileg
Csak azok visszaküldhetőek Törökországba, akiknek az ügyét egyéni eljárásban megvizsgálták és vagy érdemben elutasították (unfounded), vagy elfogadhatatlannak minősítették. Az utóbbihoz az kellene, hogy Törökország első menedék országának vagy biztonságos harmadik országnak minősüljön.
Tehát:
1) Egyéni eljárás Görögországban, mindenkinek az esetében, aki kéri.
2) Csak az visszaküldhető, aki nem menekült (ennek megállapításához legalább kétfokú eljárás kell) vagy akiről Törökország fair eljárásban fog dönteni. (Ez a képesség több mint vitatott lesz, hiszen Törökország nem folytat le egyéni eljárást a szírek esetében.)
Mindezek fényében a megállapodás meglehetősen félreérthető, amikor azt mondja: "valamennyi irreguláris migránst vissza fogják küldeni Törökországba", hiszen ezt úgy értik: a megfelelő görögországi eljárás után.
"All new irregular migrants crossing from Turkey into Greek islands as from 20 March 2016 will be returned to Turkey. ... Migrants arriving in the Greek islands will be duly registered and any application for asylum will be processed individually by the Greek authorities in accordance with the Asylum Procedures Directive, in cooperation with UNHCR. Migrants not applying for asylum or whose application has been found unfounded or inadmissible in accordance with the said directive will be returned to Turkey."
Azt csak halkan jegyzem meg, hogy a szeptemberi áthelyezési döntés érvényben marad, tehát aki azt állítja, hogy Magyarország immár senkit sem köteles átvenni: hazudik. 1294 embert át kell vennünk.
Európai Tanács következtetések, 2016 március 17-18
"accelerated relocation from Greece, which includes conducting the necessary security checks; the number of applications now being larger than the number of offers, as shown in the Commission report of 16 March, Member States should swiftly offer more places, in
line with the existing commitments."
S hozzá:
"The European Council reiterates that the EU-Turkey Statement does not establish any new commitments on Member States as far as relocation and resettlement are concerned" - de a régiek hatályban maradnak
Kezdjük a 2016 február 18-19-i Európai Tanács (benne Orbán Viktor) következtetéseivel (értsd: döntésével):
"Európai Tanács, 2016. február 18–19 – Következtetések a
migrációról
...
h) valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli
áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve."
Mit fogadtak el tavaly decemberben? Idézet a december 17-18-i ülés következtetéseibeől:
"d) végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, és fontolóra kell venniük, hogy az elfogadott határozatok kedvezményezettjei közé más olyan, nagy migrációs nyomásnak kitett tagállamokat is felvegyenek, amelyek ezt kérték;"
Magyarul: végre kell hajtani a szeptember 15-i és 22-i áthelyezési határozatokat (összesen 160 000 ember) és fontolóra kell venni Svédország kérését a tehermentesítésére.
Amikor Kovács szóvivó arra hivatkozik, hogy "a többek által hivatkozott utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik: ennek alapján a következő két évben 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba önkéntes vállalás alapján." akkor simán, egyszerűen, elvetemülten hazudik. A decemberre utaló hivatkozás nem a nyári döntésre utal.
A terrorveszélyt kodifikálni akaró és az annak eltűrésére készen álló barátaimat emlékeztetném arra, hogy a 269/2015. (IX. 15.) Korm. rendelet a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról mindmáig hatályos, azaz a ingók és ingatlanok igénybe vehetők, etc. holott a menedékjogi törvény 80/A § (3) bekezdése szerint: "ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, [az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles] kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni és - ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletet hatályon kívül helyezni."
Ahogy a "tömeges bevándorlás okozta válasághelyzetet" fenntartják, amikor az érkező menekülő ritkább mint a fehér holló, s fenntartása minimum október közepe óta jogellenes, úgy fogják a terrorveszély adta különleges jogokat is rendesen gyakorolni.
köteles kezdeményezni - haladéktalanul benyújtja - soron kívül megtárgyalja.
Semmi ilyet nem tettek. A jogot veszik semmibe.
Azt kell itt tisztán látni, hogy kétféle "kvóta" van. Az egyik az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) 78 (3) cikkén alapul. (EUMSZ, 78/3: (3) "Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz").
Az ezen a bekezdésen alapuló döntés egyszeri áthelyezést irányoz elő. A Bizottság eredeti javaslata alapján nekünk senkit nem kellett volna átvennünk, hanem tőlünk vettek volna át 54 000 menekülőt. Mivel ezt a magyar kormány megfúrta, a végleges döntésben (2015/1601 sz Tanács döntés) az szerepel, hogy az első menetben áthelyezendő 66000 menekülőből 1294-et kell átvennie Magyarországnak.
Van egy másik ugyanilyen jogalapon született döntés, a 2015/1523 tanácsi döntés, amely 40 000 embert helyez át Olaszországból és Görögországból, akik közül Magyarországra még néhányszáz jutott volna.
Az utóbbit nem kívánja a kormány megtámadni. Miért?
De a lényeg az, hogy függőben van egy másik kvóta, vagyis az "állandó", normatív kvótarendszer kialakítása. Ennek alapja a Bizottság benyújtott javaslata (COM(2015) 450 final), a Dublin III. rendelet (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 604/2013/EU RENDELETE) formális, a nemzeti parlamenteket is bevonó, rendes jogalkotási eljárásban megvalósuló módosításáról. Arról sincs szó a törvényben.
Szóval az 1294 ember (aki után 2 milliárd 422 millió forint támogatást kapott volna a magyar állam /fejenként 6000 eurót, azaz 1 872 000 Forintot/) helyett a százmilliókba kerülendő pereskedést választotta.
Ilyet politikus, akinek megvan a józan esze nem tesz.
Jaj nekünk! Már az MTA is összekeveri a fogalmakat. "Migránst" ír "kényszervándor" vagy "menedékkérő és menekült" helyett. Mindezt azután, hogy a fogalmi bevezetőben helyesen határozza meg a viszonyukat.
Részlet a friss MTA tanulmány 84. oldaláról.
Mintha mindenhol csak menekültek lennének és kérelmezők...
Arról nem is beszélek, hogy ha ez állomány adat (stock data) akkor igen nagyvonalú az a meghatározás, hogy 2014-ben.
Hab a tortán: azt észre sem veszik, hogy Izland is az Európai Gazdasági Térség országa.
Jobb, hogy nem írnak szakdolgozatot hozzám, visszaküldeném őket a munkapadhoz!
Magyarország 2015 január 1. és augusztus 30. között összesen 344 embert ismert el nemzetközi védelmre jogosultként, ezen belül menekültként (105) vagy oltalmazottként (239). Ennyien szereztek jogot a maradásra a belépett több mint 300 000-ből, akik közül ugyanebben az időszakban 175 963 nyújtott be kérelmet. Az elutasítottak száma: 2140. A többi eljárást vagy megszüntették (szám szerint 80 107-et) vagy függőben van.
344 persons received international protection (105 as refugees, 239 as subsidiarily proteceted) in Hungary between 1 Januar and 30 September 2015. Of the more than 300 000 who have entered Hungary 175 963 submitted an application of whom the above mentioned 344 were recognised. Rejections in the same period: 2140. The rest: terminated without a decision on the merit (80 107) or still pending.
Forrás: BÁH kiadványfüzet, október 26. Letölthető a BMBAH oldalról
Source: OIN statistical booklet, downloadable from the BMBAH homepage
"67. Developing a human rights-based framework will require continued commitment and the development of many more regular migration channels, including resettlement opportunities for refugees. The most effective way to do this is to begin a process of opening up regular migration channels to the European Union, exploring a range of options.
68. Firstly, many people presently crossing the Mediterranean Sea are ... manifestly in need of international protection, such as most Syrians and Eritreans. One cannot expect Syrians to live in camps or cities in Jordan, Lebanon or Turkey indefinitely, with no prospects for a better life. If no other option is available, refugees will take their chances with smugglers in order to provide a future for themselves and their children, as many Europeans have done in similar circumstances in the past. Through resettlement programmes for refugees and other humanitarian visas and opportunities, it is well within the European Union’s means to develop the mechanisms necessary for providing refuge, over a number of years, for 1 million of refugees displaced by the Syrian and other major conflicts. Together with partner States in the global North and elsewhere, creating a reliable long-term programme will ensure that a large number of refugees will line up for resettlement rather than spend tens of thousands of euros and risk their lives and that of their children in smuggling operations. This would considerably reduce the market for smugglers and the cost of refugee status determination procedures in Europe."...
"General recommendations to the European Union and its member States...
92. Accept the impossibility of “sealing” borders and the perverse incentives and paradoxes created by the current system, as well as the inevitability and benefits of mobility".
François was the editor of the Refugee Law Reader before elected to this post. I am proud to have worked with him.
A Dublini egyezmény több mint tíz éve nincs hatályban. Miért beszél róla ma Szijjártó Péter olyanként, mint amelynek a módosítását ratifikálni kellene? Nem tudja, hogy már rég nem kötelez senkit, mert 2003-ban a helyére lépett a A TANÁCS 343/2003/EK RENDELETE (2003. február 18.), amelynek a 24. cikke szerint: "(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek tagállamainak egyikében benyújtott menedékjog iránt kérelmek megvizsgálásáért felelős állam meghatározásáról szóló, 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezmény (dublini egyezmény) helyébe lép."
"Keresztény országból jövök, így szeretném hangsúlyozni, hogy a keresztény hozzáállás nem tűr meg semmilyen muzulmánellenes politikát. A muszlim hit, amelyet becsülünk és tisztelünk, nem felelős e népvándorlás alapvető okaiért. Mindannyiukat felhívom, hogy csatlakozzanak azokhoz az erőfeszítéseinkhez, amelyek célja a muzulmánellenes hangulat terjedésének megakadályozása."
Orbán az ENSZ-ben. Remélem a kormánytagok és a FIDESZ -talpasok is hallották, nem is beszélve a jóképességű frakcióvezetőről, az újról!
Összefoglalom, arra az esetre, ha nem hinnének a szemüknek és a fülüknek: (Híradó.hu-n fenn van a beszéd).
1.) Tiszteljük és becsüljük az iszlám hitet
2. ) Az iszlám nem tehet a vándorlásról, amely elér hozzánk
3) Cselekvően kell megakadályozni az iszlámellenességet
Ha minderre nem állnak készen, mondjanak le! Mert kevesebbel a vezető nem éri be!